Azt, hogy Csurka István szinte minden galopp versenynapon kimegy a Kincsem Parkba, már megszokhatták a hazai lóversenyrajongók. Most viszont egyre inkább úgy tűnik, az ügető szakágnak is kijut egy nagyon lelkes dramaturg. Csakhogy amíg Csurka Istvánnak fogadóként általában nem sok köze van a futamokhoz, addig Fábry

A nagy verseny 5. és 6. helyezettjei: Udvaros Dorottya és Fábry Sándor (Fotó: Blikk)

Sándorból vasárnap - immáron másodszor - valóban főszereplő lett. Csakúgy, mint Nemcsák Károlyból és Verebes Lindából.

Szilveszterkor még csak 10. lett, a tavaszköszöntő ügetőversenynapon viszont már előrejött egészen a hatodik helyig az ország legismertebb showman-je, Fábry Sándor. A futam bombameglepetése, hogy az első két helyen egyaránt újonc versenyző végzett. Nemcsák Károly úgy győzött, hogy a cél előtt húsz méterrel kis híján megállt az általa hajtott Happy Bluejay, Verebes Linda pedig még szebb stílusban hajtotta Féltestvért, mint szilveszterkor a sokkal rutinosabb Kőbán Rita. A harmadik helyen a lóversenyszaklapban első helyre véleményezett Hippolita futott be az egykori kaszkadőrkirály Pintér Tamás "Oroszlán"-nal a sulky-jában. Hogy a befutási sorrend ismeretében miért Fábry Sándort kell kiemelnünk? Nos, egy érdekes apróság miatt.

A kilencvenes évek közepe táján kis híján kultuszfilm lett Koltai Róbert "Sose halunk meg" című alkotása. Ott többször is elhangzott egy mágikus számsor: 2,9,11. Vagyis Sóhaj, Szobaasszony, Fárosz, egy nagyon tuti, életmegváltoztató hármasbefutó. Ami tényleg életmegváltoztató lett, hiszen a főszereplő Gyuszi bácsi belehalt, az unokaöccse pedig nyert vele egy rakat pénzt, és egy életre elkötelezte magát a lóversenyfogadás mellett.

Azóta a Fix.tv lóversenyközvetítései alatt majd minden futam előtt elhangzik a filmből a bűvös mondat: "A 2,9,11-et kérem". A "Sose halunk meg" dramaturgja Fábry Sándor volt. A három szám vasárnap visszaköszönt a Kincsem Parkban. Olyan dejavu érzése lehetett Fábrynak, amilyen még korábban talán sose lett úrrá rajta. Gonggal hajtott egy hatodik helyet, de az élen csak 3 ló számított, a 2-es, a 9-es és a 11-es. Aki ezt a három lovat ’bekeverte’ 200 forintos alapon 1200-ért (vagy akárcsak oda-vissza vette 400-ért), az egy 1200-szoros nyereményszorzót, azaz 380 forint híján 240 ezret könyvelhetett el magának.

A filmben a 9-es és a 11-es viaskodott egymással, de újratámadott a 2-es és letakarta mindkettőt. Itt most nem jött Pintér Tamás. Maradt a 3. helyen. A befutási sorrend tehát 11-9-2 volt, vagyis 2,9,11 box. És itt is egy kisebb vagyont hozott az ezt a kombinációt megjátszónak.

Vasárnap előtt utoljára Gyuszi bácsinak volt meg a ’2,9,11 box’. Lehet, hogy megint ő volt az? Akkor az ő mottója nem is az volt, hogy ’Sose halunk meg’, hanem, hogy ’Feltámadunk’? Ezt csak Fábry tudhatja. Elvégre ő volt a dramaturg.