Hosszas eljárás után hungaricummá minősítette a szódát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Agrármarketing Centrum. A hivatalos minősítés szerint a szénsavas víz "garantáltan hagyományos, különleges termék".

Az Országos Szikvízkészítők Ipartestülete még 2002-ben adta be pályázatát a szikvíz hungaricummá minősítésének érdekében.

Jedliknek sikerült

Csak a miénk

A pályázat alapja, hogy az iparilag előállított szénsavas vizet Jedlik Ányos magyar fizikus találta fel 1829-ben. Svájci tudósok már korábban is próbálkoztak ugyan vele, nekik azonban nem sikerült.

- Az egész világon mindenhol isznak szódavizet. Európán kívül Argentína is a nagyobb piacok közé tartozik, de az ital kétségkívül magyar, innen származik, itt gyártják a legtöbben, és itt fogy belőle a legtöbb - nyilatkozta korábban az axel.hu-nak Tóth Mária, az Országos Szikvízkészítők Ipartestületének elnökségi tagja

Világszerte magyarok

Argentína mellett Kanadában, Ausztráliában, sőt, Kazahsztánban is nagyipari méretekben állítják elő a szikvizet, az ottani cégeknek azonban igen gyakran van valamilyen magyar vonatkozása.

Magyarországon jelenleg mintegy 1500 iparos állít gyárt szódát, egy erre alkalmas műhelyt létrehozni kb. 5-6 millió forintos beruházással lehet.

A fröccshöz szóda kell

Az ásványvízpiac fejlődésével sokszor meghúzták már a vészharangot a szódavíz fölött, mindeddig szerencsére feleslegesen. Azt, hogy a szódavíz és az ásványvíz szépen megfér egymás mellett, mi sem bizonyítja jobban, mint az ugyancsak magyar "fejlesztés", a fröccs.

Deák László, a szikvízkészítők ipartestületének elnöke lapunk egy korábbi cikkében azt mondta: az igazi borkedvelők nem isznak fröccsöt ásványvízzel, azoknak ugyanis jellegzetes illatuk, aromájuk van, míg a fröccshöz semleges íz kell.

Ha már itt tartunk; a fröccs elnevezés Vörösmarty Mihály nevéhez fűződik, aki a Fóti dal című költeményében tett említést a szódával higított borról: "fölfelé megy a borban a gyöngy". Jedlik spriccernek nevezte az italt, az utókor azonban a költőt igazolta.

Csak egy név a kedvünkért

A hungaricum elnevezésről tudni kell, hogy hivatalosan ilyen kategória nem létezik. Sem jogilag, sem ipari szabályozás szempontjából.

Nagyipari gyártás

Hivatalosan földrajzi eredetvédelemmel bíró termékek léteznek csak, de ezek között is van különbség. Eredetvédelemmel azok a termékek rendelkeznek, amelyeknek minden gyártási lépése egy helyen folyik. Földrajzi eredetvédelemmel pedig azok, amelyeknek csak egy gyártási lépése kötődik egy adott helyhez.

Amikre büszkék vagyunk

A kettőt azonban egy kalap alá szokták venni, így összesen 11 termék rendelkezik ilyen védelemmel. Jelesül a makói vöröshagyma, a szegedi és a budapesti téliszalámi, a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a csabai és a gyulai kolbász, valamint négyféle pálinka.

Hungaricumok tehát jogilagnem isléteznek, Hungaricum Club azonban igen. Ezt 1999-ben hozta létre a Zwack Unicum Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., valamint a Tokaji Kereskedőház Rt., és2003-ban a klub új taggal is bővült, a halasi csipkével.