Az uniós csatlakozás előtt egyre többet hallani az úgynevezett "hungaricumokról".

Ezek jellegzetessége, hogy nem is léteznek.
Sem jogilag, sem ipari szabályozás szempontjából. Jellegzetesen magyar termékek persze léteznek, sőt több csoportjuk is van; és ezek révén kellőképpen átláthatatlanná válik a rendszer.

Nem elit klub

Valóban gyönyörű

Hungaricumok tehát jogilag nem is léteznek, Hungaricum Club azonban igen. Ezt 1999-ben hozta létre a Zwack Unicum Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., valamint a Tokaji Kereskedőház Rt., és 2003-ban a klub új taggal is bővült, a halasi csipkével.

A klub Taste of Hungary elnevezéssel egy korlátozott példányszámú díszdobozos csomagot adott ki.

Kerényi Péter szóvivő az axel.hu-nak elmondta: a doboz elsősorban az állami protokoll céljaira szolgál, s a termékek együttes megjelenése alkalmas az országkép erősítésére.

- Olyan termékek tartoznak a klubba, amelyek minőséget képviselnek, hagyománnyal rendelkeznek. Ismertek és elismertek, és róluk a külföldiek Magyarországra asszociálnak - fejtette ki Kerényi.

Értékek védelme

A Hungaricum Club viszonyleg kevés tagot számlál, bár a feltételeknek még jónéhány termék megfelel.

- Egy termék lehet hungaricum annak ellenére is, ha nem klubtag. A Hungaricum Club nem akar elitista lenni, de tagjainak száma valószínűleg véges, hiszen behatárolt azon termékek száma, amelyekről a külföldieknek Magyarország jut eszébe - mondta Kerényi Péter.

Grémium kellene

Mindenütt ismerik

A termék azonban önmagában nem elég, annak márkának is kell lennie. Ellenkező esetben ugyanis szintén probléma lehet, hogy az adott termékcsoportnak nem minden tagja ugyanolyan minőségű.

Kerényi Péter szerint szükség lenne egy grémiumra, amely egy kritériumrendszer alapján feljogosítaná az egyes termékeket arra, hogy a hungaricum nevet használják.

- Hiszen ha bárki következmények nélkül nevezheti termékét hungaricumnak - akkor is, ha bizonyos kritériumoknak nem felel meg -, az elnevezés előbb-utóbb devalválódik, elértéktelenedik - mondta Kerényi.

Grémium ugyan létezik, csak nem a hungaricumokról dönt. Illetve olyasmikről, csak éppen másképpen hívják őket.

Best of Hungary

Hivatalosan földrajzi eredetvédelemmel bíró termékek léteznek csak, de ezek között is van különbség. Eredetvédelemmel azok a termékek rendelkeznek, amelyeknek minden gyártási lépése egy helyen folyik. Földrajzi eredetvédelemmel pedig azok, amelyeknek csak egy gyártási lépése kötődik egy adott helyhez.

Kell a cégér

A kettőt azonban egy kalap alá szokták venni, így összesen 11 termék rendelkezik ilyen védelemmel. Jelesül a makói vöröshagyma, a szegedi és a budapesti téliszalámi, a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a csabai és a gyulai kolbász, valamint négyféle pálinka.

Jedlik és a szódavíz

Sőt. Van még egy kategória, amelybe a hagyományos, különleges tulajdonságú termékek kerülhetnek be. Pontosabban nem termékek, hanem eljárások. Nos, ilyen Magyarországon nincs. Egyetlen ilyen van éppen elbírálás alatt, ez pedig a szikvíz.

A szódavíz ötlete ugyanis Jedlik Ányos agyából pattant ki 1829-ben. Az Országos Szikvízkészítők Ipartestülete 2002-ben adta be kérelmét a szaktárcához, döntés nemsokára várható. Mindez nem sok.
Nyugat-Európában ugyanis egy-egy országnak akár száz védett terméke lehet, ehhez képest a 11 magyar termék igencsak halovány.

Cégér a jó bornak

A termékek reklámozásával az agrártárca által 1996-ban létrehozott Agrármarketing Centrum foglalkozik. Popovics Anett, az AMC PR- és médiacsoportjának témavezetője lapunknak elmondta: ezeket a termékeket Magyarország elsősorban kiállításokon és szórólapokon hirdeti.

- A Berlini Nemzetközi Kiállításon a védett termékek külön vitrint kaptak. Ezen kívül prospektusokon és szórólapokon hirdetünk - mondta Popovics.

Ismerik, szeretik

Helyhez kötött

A témavezető az axel.hu-nak azt is elmondta: a berlini kiállításon kérdőíves közvélemény-kutatást végeztek ezen termékek ismertségéről, fogyasztásáról. Az eredmények kiértékelése még folyik, az azonban elmondható, hogy a megkérdezettek 60-70 százaléka ismeri az általunk világhírűnek tartott termékeket, s körülbelül ugyanennyi fogyasztja is. A legnépszerűbbek a téliszalámi, és a fűszerpaprika.

A sornak azonban még mindig nincs vége. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanis számon tartja a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek listáját, amin 300 termék szerepel. Ez regionális felosztásban közli a jellegzetesen magyar termékeket.

A magyarok a legtöbbet feltehetően a Kiváló Magyar Élelmiszerekkel találkozhattak, tekintve, hogy ezeket az AMC idehaza is reklámozta, többek között a televízióban is. Popovics Anettől megtudtuk: a kampány sikeres volt, több ilyen minősítéssel bíró termék fogyott.

Lovakrul, halakrul

Az viszont még nem derült ki - az illetékesek sem tudnak róla -, hogy melyik kategóriába tartoznak azok az állatok, amelyeknek hungaricummá minősítését - újra: ilyen kategória hivatalosan nem létezik - Simicskó István fideszes országgyűlési képviselő kezdeményezte.

A puli, a budapesti magasröptű galamb, a tükörponty, illetve a fehér magyar tyúk tehát egyelőre sorban állnak Hegyeshalomnál, hogy hírünket vihessék Európába.