A női lélek

Míg a férfiaknál a szépség, a jóképűség kevésbé fontos, addig a nőknél – ha nem is a tökéletes szépség, de az esztétikusság és tetszetősség – alapkövetelmény. Mint nagyanyáink is mondogatták, „ha a férfi csak egy fokkal is szebb az ördögnél, már megfelelő lehet”.

Változás

Egy férfinél jóval fontosabb a sármosság, az ápoltság, a jellem és a stílus. Az ördögnél azért legyen szebb, bár a férfiszépség legalább annyira veszélyesen csábító, mint maga az ördög.

A férfiak azonban elsődlegesen a külsőségek alapján kerülnek közelebb a nőkhöz. Ha az első benyomás, az első esztétikai élmény nem megfelelő, nem kíváncsiak a belső értékekre.
Azok felfedezéséhez is kell a látvány pozitív hatása.
Így aztán minden nő számára elsődlegessé válik a megjelenése,
alakja, sminkje és az öltözködése.

Még a viszonylag csúnya és alaktalan férfiak is sokszor kellő – vagy még több – önbizalommal rendelkeznek, a nők többsége viszont ezt nem mondhatja el magáról. A csaknem tökéletes formájúak is szinte mindig elégedetlenek magukkal, és vigasztalan harcba kezdenek a természettel.

Megváltoztatnak magukon szinte mindent, amit csak lehetséges, az isteni alkotómunkát meózva folyamatosan korrigálnak.
És folyamatosan szembeszállnak az idővel, s a kilókkal.

A fej

A fej és arc átformálása könnyű feladat. A jó frizura meghatározó, és pillanatok alatt változtatható ma már a hajszín is.
Sokszor a nők pillanatnyi hangulatuktól indíttatva váltanak hajszínt, olykor egy új pasihoz is új „design” dukál.
Az alapozókkal szinte az arcvonásokat meg lehet változtatni, a szemfestés ugyancsak csodákra képes, és teljesen természetes.

Az ajkak érzékisége különösen vonzza a férfiak tekintetét, ezért a smink erőteljes hangsúlyt kap. A bátrabbak már tetováltatják a sminkjüket, ami tartós ugyan – talán túlságosan is -, de egyhangúsága miatt unalmas, és a minősége sem mindig tökéletes. A kozmetikai tetoválások között legalább akkora minőségi különbség van, mint a márkás parfümök és a rózsavíz között.

A kés

Az egészen igényesek műtétekre is vállalkoznak. Levarratják elálló füleiket, átszabatják deformált orrukat, kicsinyítenek, nagyobbítanak, ahogy az igény adódik.
Az amúgy is szép még szebbé formálását már nem nagyon értem.
Az már maradjon a modellek és művészek kiváltsága. A ráncokkal felvett harcot megint kevésbé értem, hiszen az idő múlásával szembeszállni legalább annyira meddő vállalkozás, mint széllel szemben…

Az apró ráncok is lehetnek szépek, és lehetnek szerethetők. De ezt csak a férfiak állítják, a nők SOHA nem képesek elfogadni.
S ami szinte megváltoztathatatlan: az idő múlását feltartóztathatatlanul megmutató nyak. Ha egy nő igazi korát meg akarja állapítani egy férfi, nézze meg a nő nyakát, dekoltázsát és a kézfejét. Ez bizony árulkodó és nem változtatható!

A törzs, maga a test átváltozása

A nőknél a mell a legfontosabb. Ezt maguk a nők is így ítélik meg, nemcsak a férfiak. Sőt! A nők egymás közt még inkább! Nem nagyon találkoztam olyan nővel, aki elégedett lenne a természet adta mellével.

A kisebb méretű nagyobbat, a nagyobb kisebbet szeretne, és szoborszerű, szinte merev tartást. A mai inplantátumok szinte tökéletesek, korántsem olyan veszélyesek, mint korábban.

Fogásra, tartásra megtévesztők. A formás keblek, az igazán szép dekoltázs félreérthetetlenül vonzza a férfi tekinteteket, még azokét is, akik alapvetően inkább a fiúsabb alakra szavaznak. Ezt tudván aztán a legtöbb nő fejében megfordul a műtét lehetősége, s a tehetősebbek – minden fájdalom ellenére – erre szívesen is költenek. Megkockáztatom: státuszszimbólummá is vált, nemcsak lélekemelő, pszichés jelentőségű beavatkozássá.

A zsírleszívás szinte a legtöbb nőnél szükségszerű. Ugyanis minden – csak egy kicsi felesleggel is rendelkező – nő tudja, hogy ha hízik inkább fenékre és combra, ha meg fogy – véletlenül sem onnan! – hanem a melléből és az arcából megy le a sokat szidott kiló.

A természet eme kultúrálatlan „viselkedését” leginkább a zsírleszívásokkal lehet helyrehozni, aminek a nyoma utána alig látszik, de bizony nem fájdalmatlan. Egy bizonyos mennyiség után már nincs jelentősége a szívásnak, inkább a kés válik szükségszerűvé. A gyógyulás szintén fájdalmas és hosszú. De a nőknek még így is megéri.

Mennyit ér a szépség?

A plasztikai műtétek ára kicsi eltéréssel szinte minden helyen ugyanannyi. Vízszintes sávonként félmillió forint. (Egy mellplasztika, egy zsírleszívás tenyérnyi felületenként számít, a has, a csípő, a combok stb.)
A műtét fájdalmas, lassan gyógyuló és drága.

Mégis a legtöbb nő aláveti magát, mert utána igazán nőnek érzi magát és elégedettnek. A belső elégedettsége pedig kihat a libidójára, nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is vágyódó lesz. Kivéve: ha elszúrták a műtétet, ha érzéketlenné válik a mellbimbó, fájdalmas egy-egy terület, vagy szinte már akadállyá válik a túl nagyra növelt mell.

Meggondolandó vállalkozás mindez. Nem szabad felülni a divatáramlatoknak, mert a ma divatos hatalmas mell tíz év múlva már ronda lesz. Újabb műtét kell? Meglehet!

El nem tudom képzelni, hogy mit tudott magán alakíttatni 120 millió dollárért az amúgy is gyönyörű Demi Moore? Miért vált fagyossá Bo Derek mosolya a rosszul szabott arcizmok miatt? S fel sem ismernék Chert a régi fotóit látva.
Túlzásba vitték.
Utánozni őket badarság lenne.