- A nők még mindig tényleges társadalmi súlyuknál lényegesen kisebb arányban vannak jelen az Európai Unió tagállamainak politikai életében. A legutóbbi, 1999-es statisztikához viszonyítva alig változott a helyzet - jelentette ki Anna Diamantopulu, az Európai Bizottság szociális kérdésekért felelős tagja.

Svédországban a politikusok több mint 40 százaléka nő

20 százalék felett

A legfrissebb adatok szerint ugyanis az EU tagországai közül hétben a nők a nemzeti parlamenti képviselőknek kevesebb, mint 20 százalékát teszik ki.

Egyedül Svédországban lépi át a 40 százalékos küszöböt a nők aránya a parlamentben, ahol a képviselők 45 százaléka tartozik a gyengébbik nemhez.

További hat országban éri el vagy haladja meg a 30 százalékot a női parlamenti képviselők aránya: Belgiumban, Dániában, Németországban, Finnországban, Hollandiában és Ausztriában.

Délen rosszabb

A sereghajtók a mediterrán országok: Franciaországban a parlamenti képviselői helyeknek csak 12,3 százalékát, Olaszországban 9,6 százalékát, Görögországban pedig pedig 9 százalékát foglalják el a gyengébb nem tagjai.

Kormányon

Az Európai Unió néhány tagországában ugyanakkor jelentősen nőtt a kormányzati pozícióban lévő nők aránya, Belgiumban például az 1999. évi 14 százalékról 33 százalékra emelkedett a kormány nőtagjainak hányada, Németországban 36-ról 43,6 százalékra, Spanyolországban pedig 14-ről 26,6 százalékra emelkedett a női miniszterek aránya.

Magyarországon, Csehák Judit egészségügyi miniszter távozásával már csak két női kormánytag van. Lévai Katalin esélyegyenlőségi és Lamperth Mónika belügyminiszterrel így jelenleg 12,5 százalékos a nők aránya a kormányban.

Üzbegisztán és Türkmenisztán között

Lévai Katalin, az esélyegyenlőségi miniszter

Hazánkban a rendszerváltás után drasztikusan visszaesett a női politikusok száma. Többnyire 10 százalék alatt volt, és ma sem lépi át a bűvös határt. Az előző ciklusban kis hazánk női politikusainak aránya a nemzetközi összehasonlítás alapján valahol Üzbegisztán és Türkmenisztán között leledzett.



- A konzervatív gondolkodással magyarázható, hogy nincsen tömegigény a nők politikai szerepvállalására. Ráadásul még a nők is szívesebben szavaznak az ellenkező nemű jelöltre - jelentette ki  az axel.hu-nak egy korábbi cikkünk kapcsán Szelényi Zsuzsanna, a nők társadalmi helyzetével foglalkozó egykori fideszes képviselő.

Bal és jobb

- Különösen a jobboldali pártok között vannak alulreprezentálva a nők. Ugyanis főként a konzervatív pártok retorikájában kap hangsúlyos szerepet a családcentrikusság, amely jelentősen megköti a hölgyek kezét - magyarázta lapunknak Nagy Beáta szociológus, a Társadalmi Nem és Kultúrakutató Központ munkatársa.

A szociológus szerint a szocialista pártok általában nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy soraikban gyakrabban bukkanjanak fel a nők. Az MSZP például 20 százalékos kvótával igyekszik biztosítani, hogy a párton belül minden választott testületben 20-20 százaléknak legyen a 30 év alattiak és a nők aránya.