Bomba és rakéta

Ha felrobban

Az tömegpusztító-fegyvernek minősül minden olyan fegyver -egy 1948-as ENSZ határozatban szereplő megfogalmazás szerint - amelynek pusztító ereje összemérhetetlenül nagyobb, mint a hagyományos fegyvereké - jelentette ki az axel.hu-nak Szentesi György haditechnikai szakértő.

Ilyenek az atom-, a biológiai és a vegyi fegyverek. Szentesi elmondása szerint ezen fegyverek jellemzője, hogy nemcsak a bevetés helyén, hanem távolabb is, és nemcsak a bevetés idején, hanem később is éreztetik hatásukat. Elegendő csak a sugárszennyezésre gondolni, amik évek múlva is kifejti hatást.

A legelső atomfegyver az atombomba volt, ami az atomtöltet légibombába öltött változata. Ugyanez az alapja az atomtöltetű rakétának is, de itt a rakétafejben helyezik el a "cuccot". Ezeket repülőkről vagy hajókról lehet indítani. Az atomtöltetű rakéták nagyobb hányada ballisztikus rakéta.

Nagyívben megy

A ballisztikus rakéta fő jellemezője - magyarázta lapunknak a

Mi az atombomba? Atommag-reakció következtében felszabaduló energia hatásán alapuló tömegpusztító fegyverfajta. Az atomfegyverek hasadó anyaga a 233 v. 235 tömegszámú izotópban feldúsított urán (illetve a 239 tömegszámú plutónium). A nukleáris fegyverben a hasadóanyagokat több részre osztva vagy laza állapotban helyezik el. A kívánt pillanatban a résztölteteket összelövik és így létrehozzák a láncreakció megindulásához szükséges kritikus tömeget. Az atomfegyverek robbanásakor keletkező pusztító tényezők: a lökéshullám, a hő és fénysugárzás, a kezdeti és visszamaradó radioaktív sugárzás.

szakértő - hogy, ha eléri a hatótávolság berepüléséhez szükséges sebességet, akkor leállítják a hajtóművet. Eztán pedig a rakéta egy hajítási pályán repül tovább. Azt, hogy a cél eléréséhez mikor kell leállítani a hajtóművet, benne van a rakéta programjában.

A robotrepülőgép nem rakéta, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nincsen rakéta hajtóműve - árulta el lapunknak Szentesi. A robotrepülőgép nem ír le semmiféle ívet, hanem a földdel párhuzamosan, alacsonyan repül. Ilyen például a Tomahawk. Természetesen ezekre is szerelhető atomtöltet, bár ez inkább a hidegháború idején volt jellemző.

Mivel lehet háborút nyerni?

A repülőgépnek hatósugara van, az ugyanis visszajön, a pilótanélküli fegyvereknek azonban hatótávolsága van, ezek ugyanis csak egy irányba mennek - tárta fel a fogalmak közti különbségeket a haditechnikai szakértő.

Ballisztikus rakéták esetén: 300-500 km hatótávolság esetén tüzérségi, 500-1000 km között hadszíntéri rakétafegyverről beszélünk. Az 1000-5500 km-es hatótávolságút közepes, az e fölöttit pedig interkontinentális rakétának nevezzük. E két utóbbira húzható rá a hadászati rakéta fogalma, ami azt jelenti, hogy ezek bevetése eldöntheti a háború végső kimenetelét.

Legjobb védekezés a támadás

Ki tudja hol áll meg?

Ezen fegyverek ellen nem igazán lehet védekezni. Ennek egyik módja talán az úgynevezett atom-védőernyő, aminek a lényege, hogy egy állam annyi atomfegyvert spájzol be, hogy ha támadás érné a területét, képes egyből atomcsapással válaszolni. Ilyen védőernyő volt a NATO felett, az USÁ-ba, Nagy-Britanniába és Franciaországba telepített rakéták révén.
Ezt a kölcsönös atomcsapást szokták úgy emlegetni, hogy egy adott ország ugyan elsőként tüzel, de csak másodiknak pusztul el.

Több ballisztikus rakéta egyidőjű kivédésével kísérletezik az országos rakétavédelmi program (NMD) keretében az Egyesült Államok. Ez arra az elvre épül, hogy az elindított rakétát a levegőben próbálják megsemmisíteni. Ezzel a módszerrel az USA a haramia államok ellen akar védekezni. Irak ugyan már kilőve, de még ott van Irán és Észak-Korea.

Az atombomba hasadóanyagához hozzá lehet jutni azonban egy régi "békebeli" atomerőmű révén is, mint ahogy azt az észak-koreaiak tették. Korea ugyanis beindította a 70-es években Oroszországtól vásárolt atomerőművét, amelynek kiégett fűtőelemeiből plutóniumot lehet kivonni. Ez pedig az uránnál is alkalmasabb az atomfegyver előállítására, ugyanis sokkal kevesebb elegendő belőle.

Atomtörénelem A második világháború alatt fizikusok felismerték, a láncreakcióval felszabadított hatalmas energia iszonyú pusztításra lesz képes. Azt, hogy végül is Amerikában sikerült beindítani és a reaktorokban ellenőrzötten működtetni, jelentős mértékben köszönhető olyan magyar tudósoknak, mint Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede. Amikor Németország megtámadta Lengyelországot Roosevelt elnök megadta a "Manhattan projekt" fedőnevű program beindítására az engedélyt. Az atomkísérletek Los Alamosban folytak Oppenheimer vezetésével. Az első kísérleti atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói Alamogordo sivatagban. Élesben először Hirosima ellen vettek be atomfegyvert 1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 16 perckor. A bombát minden előzetes figyelmeztetés nélkül dobták le a város központja felett. Utána Nagaszaki következett, augusztus 9-én.