Az unióban is nyomhatjuk

- Az egész világon mindenhol isznak szódavizet. Európán kívül Argentína is a nagyobb piacok közé tartozik, de az ital kétségkívül magyar, innen származik, itt gyártják a legtöbben, és itt fogy belőle a legtöbb – indokolta az axel.hu kérdésére Tóth Mária, az Országos Szikvízkészítők Ipartestületének elnökségi tagja a szikvizesek nagy lépését: hungaricummá nyilváníttatnák a szódavizet.
- A pályázatot már beadtuk, és a minisztériumok eddigi visszajelzései pozitívak - mondta Tóth Mária.

Nem tudunk az esélyekről

A hungarikummá nyilvánítás azonban nem csak egy jelképes gesztus.
- Az európai uniós csatlakozásra elő kell készíteni a magyar ipart, és azokat a termékeket, amelyeket az Unióban nem ismernek, hungarikumként kell bevinni, akárcsak az unikumot és a tokaji bort – magyarázza az integrációs változásokat Deák László, az Ipartestület elnöke, aki mellesleg maga is gyakorló szódagyáros.

A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályán nem tudtak választ adni arra a kérdésre, milyenek a pályázat esélyei.

Kis szódatörténelem

A Genfben előállított mesterséges savanyúvizet irigyelte meg Jedlik Ányos, amikor 1829-ben megépítette a világ első szódagyártó-gépét. Az iparosnak pusztán annyi volt a feladata, hogy az egyik oldalon beöntsön némi kénsavat és hamut (vagy éppen őrölt márványt) a szerkezetbe, a másik oldalon pedig rázogassa az üveget, hogy minél több buborékot tudjon elnyelni. Alig egy évtizeddel később a nép már azt is felfedezte, mire használható igazán az új találmány: 1842-ben már Vörösmarty is megírta, hogy „fölfelé megy a borban a gyöngy” – a költő ugyanis részt vehetett a fröccs világpremierjén, szintén Jedlik jóvoltából, Fáy András pincéjében. Jedlik spriccernek hívta az új italt, Vörösmarty fröccsnek – az utóbbi nyert.

Az ásványvíz mellett is csúszik

Szegény ember üdítője

A szóda pedig, ha néha borral elegyítve is, de mindent túlélt. A szakma presztízse a negyvenes években tetőzött, amikor a Szikvíz Terméktanács elnöke, dr. Czirják Antal országgyűlési képviselő is volt. A sötét Rákosi-korszakban azonban egy szódás legfeljebb 40 kilogramm szén-dioxidot használhatott fel egy hónapban, a „szegény ember üdítőjének” nevezett italt pedig 46 százalékos forgalmi adóval sújtották.

Nem nyomja le az ásványvíz

A kilencvenes évek ásványvízmániája ezek után már nem tudta megrendíteni a piacot.
- Megfér egymás mellett az ásványvíz és a szóda – értékeli a csak első ránézésre ádáz piaci versenyt Deák László.
- Az igazi borkedvelők például soha nem innának ásványvízből fröccsöt, mivel minden ásványvíznek jellegzetes illata és íze van, ám a fröccshöz semleges íz kell - avat be a részletekbe Deák.

Ennek megfelelően iparági haldoklásról szó sincs: 1200-1500 üzem foglalkozik szódavíz előállításával, és – bár hivatalos számok nincsenek – becslések szerint csaknem annyi szóda fogy az országban, mint ásványvíz.

És mitől lesz az igazi a szóda?
- Ez olyan, akárcsak a rossz fagylalt meg a jó fagylalt: az alapanyagok nagyjából ugyanazok, de az apróságok is rengeteget számítanak, így a vízelőkészítés, vagy a technológia fejlettsége – mondta zárszavában Deák.